Nyomdai munkálatok

Magánkiadás esetén a nyomdai munkálatokat is magunknak kell megszervezni. Manapság már inkább a bőség zavara áll fenn, főleg a nagyvárosokban, így szeretnék egy kis háttérinformációt megosztani a nyomdai előkészítésről.

Eleinte országszerte több nyomdának is elküldtem a könyvem paramétereit, hogy árajánlatot kérjek. Ami biztos volt, az az oldalak mennyisége, illetve a könyv mérete, és természetesen hogy keményfedeles borítót szeretnék.

Miután több nyomdától is megérkezett az ajánlat, rájöttem, hogy a felét nem értem a nyomdai szakzsargonnak, amit ők az ajánlatukban megjelöltek. 200 grammos matt műnyomó papír? Fogalmam sem volt mit takarhat… Az ofszet és digitális nyomás közötti különbséget sem értettem, hiszen korábban maximum a szakdolgozataim beköttetése volt az egyetlen ilyen jellegű feladat, amit meg kellett szerveznem.

Ezek után fontos szemponttá vált, hogy helyben legyen a nyomtatás és a kötés. Szerettem volna személyesen is elmenni a nyomdába, és megbeszélni a munkálatok részleteit, illetve élőben is megfogni a papírokat, kiválasztani a vastagságát, tapintását. Amit például a nyomdászok mattnak hívnak, eszembe sem jutott volna eredetileg mattnak nevezni.

(Ez a lépés természetesen kihagyható, ha valakinek konkrét elképzelései vannak, esetleg kiismeri magát a nyomdai kifejezésekben, vagy egy már népszerű könyvhöz teljesen hasonló paramétereket óhajt.)

Szeretnék mindenkit arra buzdítani, hogy minél több nyomdától kérjem ajánlatot, mert nem mindegyik nyomda fog válaszolni, nem mindegyik nyomda foglalkozik feltétlenül olyan kiadványokkal, amilyet mi szeretnénk illetve meg fogunk lepődni milyen óriási árkülönbségek is lehetnek a nyomdák között.

Ha nincs konkrét elképzelésünk, hány darab könyvet szeretnénk első körben nyomtatni, érdemes kikérni a nyomda véleményét a példányszámmal kapcsolatban. Különböző lehet az egyes nyomdáknál, hány példányszám után állnak át a digitális nyomásról a gazdaságosabb, ofszet nyomásra, ez árban is sokat jelenthet.

A nyomdáknál általában lehetséges az előző munkáikat megnézni, illetve referenciamunkát kérni egy hasonló paraméterű könyvről, mint amit mi is tervezünk.

Érdemes rákérdezni, van-e valami specifikációja a kiválasztott papírtípusnak és kötésfajtának, illetve mit ajánlana maga a nyomdász a kiválasztott célcsoportnak, korcsoportnak megfelelő papírvastagságnak, borítófajtának, kötésfajtának.

A Pápá, Cici!-t példádul kifejezetten cérnakötéses könyvként képzeltem el, ám végül a ragasztásos verzió mellett döntöttünk, ebben több nyomdász is megerősített, hogy rövidebb könyveknél hosszútávon a ragasztás tartósabb lesz.

Az kért példányszám kinyomása előtt egy mintapéldányt is érdemes kérni a nyomdától, ekkor még nagyon sok baki kibukhat és változtathatunk a hibákon, mielőtt elindulna a több száz vagy akár több ezer további példány elkészítése. A Pápá, Cici! esetében is nagyon jól jött, hogy elsőnek egy mintát készítettek, mert a gerincvastagság miatt, nem középre került a cím és a két főszereplő figurája. Ezeket még ilyenkor könnyen lehet orvosolni.

Érdemes előre megbeszélni, mi számít a nyomda részéről selejtnek, mi az a hibamennyiség egy könyvben, amiért a vevő jogosan reklamálhat az átvételnél vagy akár az átvétel után. Nyomtatási, kötési stb. hibák bármikor előfordulhatnak, beszéljük meg előre, mi lesz ezeknek a selejteknek a sorsa illetve hogy ezek helyett újat nyomtat-e a nyomda vagy ezekért nem számol fel darabárat stb.

A fizetés részleteit is beszéljük meg előre pl. kérünk-e számlát, kell-e előleget fizetni stb. és érdemes lefektetni a határidőket is, hogy senkit se érjen a végén meglepetés.

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük